Stephanie és Al Blackbird mert EMBER lenni, megmentettek egy hajléktalan veteránt

Bár mindannyian törekszünk rá, hogy odafigyeljünk másokra, ez sajnos nem mindig teljesül a valóságban. A modern élet monotóniája és a mindennapos megélhetésért folytatott kemény munka során sokszor szem elől veszítünk másokat.

Szerencsére Stephanie és Al Blackbird-del más a helyzet. A pár épp Scottsdale egyik leggazdagabb körzetében tartózkodott, amikor belebotlottak Alan Vandevander-be egy Whole Foods üzletben. Alan egy 5 dollárost tartott a kezében és gondosan tanulmányozott egy cukorkás zacskót.

“Megpillantottuk őt, ahogyan mászkál a boltban egy 5 dollárossal a kezében. Nem volt valami jó állapotban. Elveszettnek tűnt és nem akartuk magára hagyni. Tudnunk kellett, hogy mi van vele.”

Igazából egy bizonyos cukorkára volt szüksége, mert attól tartott, ha nem szerzi meg, elájul.

“Odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy segíthetek-e neki megkeresni valamit. Azt mondta, hogy cukorra van szüksége, mert gyengének érzi magát, érzi, hogy alacsony a cukra.”

“Miután szereztem neki cukrot figyelmes lettem rá, hogy nagyon sovány és többre van szüksége. Vettünk neki egy szendvicset és vizet, majd leültettük.”

“Elkezdtünk beszélgetni vele. Kiderült, hogy hajléktalan és fedél nélkül él már több, mint 20 éve és abból él, amit Scottsdale bőségében meg tud szerezni.”

Felejthetetlen találkozás

A pár ezután hazament, de nem tudtak megfeledkezni Alan-ről. Sebezhető volt, sovány és magányos. Csupán 2 nap volt karácsonyig, ezért elindultak a felkutatására.

Két órás keresés után sikerült a nyomára bukkanniuk az alapján, amit Alan korábban elmondott a táborról, ahol él. Habár kezdetben vonakodott elfogadni a segítséget, végül elment velük egy kórházba.

Ezután történt az, amire senki nem számított. Egyértelmű volt, hogy Alan nincs jó állapotban, de ott derült csak ki, hogy nem sok választotta el a haláltól. Súlyosan alultáplált volt, ki is száradt és szívrohamon is átesett azelőtt.

A döbbenetes felismerések sora itt nem ért véget…

Kiderült, hogy Alan családja Indiana-ban él. Ő és nővére szörnyű gyermekkort éltek meg, édesanyjukat megölték. Habár a nővére még él, nem tudta, hogy testvére életben van-e még.

“1990 óta kerestem, de semmire nem jutottam. Nem gondoltam, hogy még valaha hallok a fivéremről.” – mondta Alan nővére, Julie.

A Blackbird páros segítségével Alan beszélhetett a nővérével 40 év eltelte után, még karácsony előtt. Julie alig várta, hogy újra láthassa testvérét.

Ráadásul Stephanie és Al indított egy GoFundMe kampányt is Alan-nek, amelyre több, mint 3.800$ érkezett eddig. Úgy tűnik, hogy a dolgok kezdenek jóra fordulni egy olyan férfi számára, aki már elvesztette minden reményét.

Ugye milyen szép történet? Kérlek, hogy ne felejtsd el megosztani, hogy az ismerőseid is elolvashassák!

tudasfaja.com